Kendertermesztés pro és kontra
Kihívás vs. innováció

Az előző blogposztunk által megkezdett irányban folytatjuk ma: kendertermesztés pro és kontra. A Weekender Agritech Kft.-nél az a víziónk, hogy összerakjunk egy olyan termesztési technológiát – magunknak és mindenki másnak, aki szeretne velünk dolgozni, – hogy az elvetés-learatás-feldolgozás folyamatában, A-tól Z-ig minden mozzanatban partnerek tudjunk lenni. A vetőmagtól kezdve a betakarítás utáni felvásárlásig minden igényt szeretnénk kielégíteni.

Aki belefog a kendertermesztésbe, nem könnyű fába vágja a fejszéjét, de nagyon hálás, érdekes és izgalmas területre léphet be. A korábbiakban már írtunk arról, hogy történelmi és törvénykezési okok miatt a kenderipar lényegében évtizedekig állt Magyarországon – pedig előtte hosszú időn át Kárpát-medencei mezőgazdaság egyik jelentős ágazata volt. A 19. század végén 80 ezer hektáron virágzott a kender (a termőterület jelentős része Erdélyben volt, aminek következtében később Románia vált jelentős kendertermelővé és feldolgozóvá). A kommunizmus alatt 36 kenderfeldolgozó üzem működött az országban, köztük a világ egyik legnagyobbjának számító temesvári üzem, amely évi 40 ezer tonna kenderrostot állított elő. 1990-ben még 43 ezer hektáron termesztették a kendert. A piaci viszonyok rendszerváltás utáni átalakulása forgószélként söpörte el a hazai kenderfeldolgozást, a leépülés elképesztő gyorsasággal és léptékben lezajlott. A kendertermesztés magyar központjának számító Csongrád megyében, ahol több ezer hektáron folyt a kendertermesztés, mára többszáz éves hagyományok haltak ki. 2000-ben már csak 500 hektáron termesztették a növényt, majd a drogfogyasztás- és kereskedelem visszaszorításának céljára létrejött 143/2000-es törvény adta meg a kegyelemdöfést a haldokló ágazatnak. A túlzó szabályozás következtében 2010-re 24 hektárra csökkent, azaz gyakorlatilag megszűnt a termőterület. 2010 utánra valamelyest ismét növekedésnek indult: kb. 800 hektáron termesztenek idehaza kendert. (forrás: https://maszol.ro/gazdasag/53548-a-rend-rseg-megkeseriti-a-hazai-kendertermeszt-k-eletet)

Optimista körökben már a kender reformkorát emlegetik: állami szerepvállalással indulnak országszerte térségi programok és a kenderre épülő ipari fejlesztések. A kendertermesztés része lehet a magyar agrárgazdaság megújításának: jelentősen növeli a termőföld jövedelmezőségét, ökológiai gazdálkodással segíti az ágazat környezeti fenntarthatóságát. Javítja a talaj minőségét, vízháztartását, a vetésforgóba jól beleilleszthető és klímavédelmi hatása is kiemelkedő. Az ipari kender 4 hónapos termesztési ideje alatt csaknem 13 tonna széndioxidot köt meg hektáronként (összehasonlításképp: egy hektár erdő egy év alatt kb. 3-4 tonnára képes).

hemp-fiber-7067430_1920.jpg

kép: Hanffasser_Uckermark | Pixabay

Míg a kukorica, repce, vagy bármilyen más nagy mennyiségben termesztett haszonnövény esetén a hozamnövelés igénye miatt szinte naponta jönnek létre új technológiák, gépek, elképzelések; a kender esetében több évtizedes kihagyást kell behozni. Ezért tartjuk hihetetlenül izgalmasnak ezt a területet: ha belevágunk, magunknak kell kitalálnunk, milyen technológiákat érdemes létrehozni, átvenni, behozni, hogy megérje a befektetésünk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a kender termesztése valamennyivel összetettebb, mint mondjuk a kukoricáé. Jelenleg például nem áll rendelkezésre olyan kombájn, amire egy ember reggel felülve estére le tudná aratni és elénk tenni a kész terményt. Ugyanakkor, ha nem mag-céllal, hanem a rost miatt termesztjük a kendert, sűrű búzasortvára vetve, hosszú és egyenes szárakat kapunk, melyeknek a feldolgozására már számos technológia létezik – viszont ebben az esetben csak a rost lesz a munkánk gyümölcse. Megfelelő minőségű rostot az ipar nagy mennyiségben fel tud venni, de még ebben a folyamatban is vannak technológiai hiányosságok, bizonyos hiányzó láncszemek, amiknek a megléte nagyban könnyítené a folyamatot. Azért is bátorítunk mindenkit: érdemes beszállni ebbe az iparba, hogy új ötletek, új tervek szülessenek a termesztési, betakarítási módszerek fejlesztésére is.

Kihívások és nehézségek

A fenntartható ipar, környezetvédelem az egyik legaktuálisabb téma ma. Már sok multinacionális vállalat átállt – vagy épp átállóban van – fenntartható technológiák alkalmazására: a Burger King is kenderszívószállal adja már az italokat. Sokan használnak kender-műanyag kompozitokat tiszta műanyag helyett. Ez a terület is szinte végtelen mennyiségű kendert tudna felhasználni – a nehézség megint a módszerekkel és ezzel összefüggésben az árral van: az aratásban egy nagyon fontos technológiai láncszem még hiányzik vagy nem kellőképp fejlett, így egyelőre jóval költségesebb és időigényesebb a munka.

A zöld dekortikálásnak nevezett folyamatban a rostot lényegében lehántoljuk a fás szárról. A nagy fák hántolására léteznek gépek, de a kender esetében hektáronként milliónyi szál növényről beszélünk, ahol az egyenként történő hántolás szinte elképzelhetetlen. Jelenleg nem megoldott az, hogy a kenderről egy gép akár kötegenként leszedje a zöld rostot. Rettenetesen hiányzik ez a láncszem jelenleg a kenderfeldolgozásból. A hagyományos, régi módszer művelői a kendert kúpba rakták, leszárították, majd a rostra jól rászáradt fás részt áztatással igyekeztek felpuhítani, majd szedték le. Ez a kivitelezés ma már, ipari mennyiséget tekintve, nem működőképes. A gépi zöld dekortikálás megfejtése tehát egy óriási problémát oldana meg.

cannabis-5657625_1920.jpg

Hasonló kérdéskör aratáskor a magzóna levágásának ideje: ha nagyon érett állapotban történik, akkor kipereg a mag. Ha az érés 60-70 %-os állapotánál vágjuk le és úgy hagyjuk a szárat, akkor nedvességet kapva utóérik a növény, aminek köszönhetően érett magot tudunk csépelni. Ha kombájnozni akarjuk a terményünket, akkor egyrészt kérdés, hogy milyen érettségi fokon kell levágnunk a magzónát, másrészt az is fontos, hogy hogy lesz abból jóízű magunk (és hogy a nedves cséplés eleve eredményez-e jó ízű magot, vagy a száraz a jobb?). Ezekre a technológiai kérdésekre szintén keressük a válaszokat. Természetesen most is létezik nagy mennyiségben betakarított, jó minőségű kendermag, létezik kombájnos aratás – de nagyobb felhasználási körre nézve még sok dolog kiforratlan. Az étkezési mag előállítása a meglévő technológiákkal jelenleg egy könnyebb út a fentebb taglalt dekortikáláshoz képest, ami a textilipari felhasználáshoz szükséges.

Az ipari kender felhasználási köre szinte végtelen. A pozdorja, azaz törmelék építőipari hasznosítására, kenderbeton- vagy szigetelőanyag-készítésre például nagyságrendekkel hamarabb alkalmas egy kenderültetvény, mint egy klasszikus faanyagot adó erdő. Az ezen a területen történő nagy mennyiségű felhasználásnak azonban ma még nem adottak a körülményei, hiszen millió hektárokon kellene kendert termeszteni ahhoz, hogy az építőipar át tudjon állni a jelenleg alkalmazott folyamatokról. Ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat.

Ha kender termesztésében gondolkodunk, olyan csodálatos win-win konstrukció alakítható ki, ami jó a termelőnek, jó a felhasználónak és jó a Földnek. Csak bátorítani tudunk mindenkit!

A bejegyzés trackback címe:

https://kendermagom.blog.hu/api/trackback/id/tr2117851023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Gondolatok a kenderről

A Blogot a Weekender Kft hozta létre. Elkötelezettek vagyunk a kender termesztése iránt. Célunk, hogy az általunk megismerteket minél szélesebb körben megismertessük, megosszuk tapasztalatainkat.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

süti beállítások módosítása