Aszály idején...
A kender agrometeorológiai tulajdonságai

Ha kendertermesztésbe kezdünk, meg kell tanulnunk néhány olyan fogalmat, melyek nem feltétlenül részei az általános vagy középiskolai biológia-oktatásnak. Növekedési foknap, állományzáródás, pangóvíz, aszály – fontos és aktuális fogalmak, ismerkedjünk meg velük!

A világon sok helyen nő a kender, ennek megfelelően, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva különböző fajták és típusok léteznek, eltérő tenyészidővel, mérettel, beltratalommal. Nézzük meg, milyen tulajdonságokkal bír az európai éghajlaton termesztett kender.

Tenyészideje európai éghajlaton átlagosan 110-115 nap – ez a csírázástól a teljes kifejlődésig, a magok vagy a termés beéréséig szükséges időtartam (összehasonlításképp: a bab igazi sprinter, akár 40-50 nap alatt érett termést hozhat, a hosszútávfutó paradicsomnak vagy a kukoricának viszont több mint 20 hétre van szüksége, azaz kb. 140-150 napra. A magkendernek általában 5-6 héttel hosszabb lehet a tenyészideje, mint a rostkendernek - amit még a vetés ideje, az időjárás és a nappalok hossza is változtathat! A növény fényigénye nagy, a rostéréshez 1800-2000 Celsius fok a hőösszeg, a mag érése összesen 2500-3000 fokot kíván. Ezt egyébként növekedési foknapnak is nevezi az agrometeorológia tudománya: a hőösszeg mértékét úgy tudjuk kiszámolni, hogy összeadjuk a növény tenyészidejének napjainak középhőmérsékletét (elő a számológéppel!) Érdekesség: létezik bárki számára elérhető hőösszeg-térkép – a met.hu oldalán órára lebontva, térképen láthatjuk az aktuális számokat.

hoosszeg.png

A mai, igencsak forró nap hőösszege Magyarországon (met.hu)

A kender fejlődési fázisai a következők: a csírázást, majd fiatalkori növekedési szakaszt követi a növekedés nagy periódusa, ami az 5. pár lomblevél és a virágkezdemények kialakulásával kezdődik el. Ebben a fázisban akár 4-6 cm-t is nőhet egy nap a növény – május végétől júliusig elejéig tart, azaz éppen nyakig benne vagyunk. Ezután következik a virágzat kialakulása, majd a virágzás és végül a termésképzés. Talajigényét tekintve legjobban a humuszban gazdag, mély termőrétegű, kiváló víz-, levegő-, hőgazdálkodású, sík fekvésű, homogén mezőségi talajt kedveli. A sekély termőrétegű, szélsőséges talajokban nem terem jól. Vízigénye nagy, 500-700 mm. Szerkezeti sajátosságai folytán jól hasznosítja a vizet. Csapadékigényének maximum éppen a növekedési periódusában, azaz az V. és a VII. hónap között van - és ennek kapcsán el is jutottunk egy rendkívül fontos és igen aktuális témához: az aszályhoz.

A sokéves átlaghoz képest 160 milliméterrel kevesebb csapadék esett idén. A hőség folytatódik, eső nem várható, ráadásul a szél egyfolytában fúj, ami tovább szárítja az amúgy is száraz talajt. Az aszály miatt negatív aratási rekordok várhatók több kultúrnövényt tekintve; az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak. A kukorica és a napraforgó is nagyon gyengén fejlődött a csapadékhiány miatt. Feleakkorák a növények, mint június végén általában, és már nemcsak a leveleik, hanem a gyökereik is száradnak, ami sok helyen egyenlő a kipusztulással.

Az aszály definíció szerint szárazságstresszt jelent: nagy hőséggel párosuló, hosszantartó csapadékhiány, aminek következtében a növényben vízhiány lép fel, tehát a növény vízmérlege deficites lesz (a vízleadás meghaladja a vízfelvételt). Magyarország Európában a közepesen aszályos területek közé tartozik. Az aszály nem minden évben jelentkezik, viszont az aszályos években a szárazságstressz nagyon változatos formában érheti a növényeket. Európai viszonylatban ugyan közepesen aszályos területnek számítunk, a hazai vizsgálatok viszont más képet mutatnak. Az ország egyes régiói között nagy a különbség. A közepesen aszályos területek mellett aszálymentes, enyhén, mérsékelten, erősen és nagyon erősen aszályos területek is találhatók. Ezeknek méretei és határai a különböző aszályos években jelentősen változhatnak. Magyarországon így nem lehet sem időben, sem térben előre pontosan leírni a várható aszály legfontosabb jellegzetességeit. Ezek után nem meglepő, hogy nincsenek szárazságtűrő növényfajtáink. (forrás: Dr. Heszky László: A növény és a víz kapcsolata)

asz.png

kép: innen

A különböző növényfajok eltérően tolerálják a szárazságstresszt. Az aszálytűrés egy növényfaj fejlődési fázisaiban is eltérő. Kultúrnövényeink vízfelvételének – ami egyben a tápanyagfelvétel lehetőségét is jelenti – a növény egész életében folyamatosnak kell lennie. A vízoszlopoknak a növényekben egy pillanatra sem szabad megszakadnia, emiatt óriási mennyiségű vízre van szükségük, annak ellenére, hogy a felvett víznek csupán csak 1-2 %-át hasznosítják. Ez a vízmennyiség csak úgy biztosítható hazánkban, ha egész évben olyan agrotechnikát alkalmazunk, ami lehetővé teszi a természetes csapadék minél nagyobb hányadának befogadását a talajba, és annak megőrzését. Figyelemmel a globális klímaváltozásra, a gazdáknak a jövőben „minden csepp vízre” szükségük lesz, ha nagy terméseket akarnak elérni. forrás: Dr. Heszky László: A növény és a víz kapcsolata)

cornfield-4240209_1920.jpg

kép: 1195798 | Pixabay

Mit tegyünk a kenderrel aszály idején?

A kender főleg a növekedési periódusában és virágzáskor igényel nagy mennyiségű vizet, illetve életciklusa összes szakaszában fontos, hogy a növény ne legyen hosszú ideig víz nélkül. A vízhiány tápanyagvesztéssel jár, ami lelassíthatja, vagy akár le is állíthatja a növekedést. Azonban a felesleges túllocsolás is hiba. A pangó vízben elszaporodhatnak a nyers rothadást (Botrytis) vagy gyökérrothadást (Pythium) okozó baktériumok, és az anaerob, levegőtlen talaj is a növény pusztulásához vezethet. 

Annak ellenére, hogy a kender alapvetően elég jól tolerálja a meleget, nagy melegben, hőhullám idején a hősokk jelei láthatóak a leveleken: ilyenkor lekókadnak. Amennyiben a kender hosszú gyökere mélyen a talajban megkapják a szükséges nedvessséget, akkor alapvetően túlélhető a száraz időszak. A gond akkor keletkezik, ha a talaj nagyon kiszárad. Érdemes öntözni terményünket.: a kelést nagyban elsősegíti a folyamatos nedvesség, és a kánikulában is segít az állomány és a termés megtartásában. 

 

A poszt elkészítésében az alábbi források voltak segítségünkre:

Dr. Heszky László: A növény és a víz kapcsolata)

24.hu

https://hu.tutkrabov.net/articles/az-ontozes-gyakorisaga-marihuana.html

A bejegyzés trackback címe:

https://kendermagom.blog.hu/api/trackback/id/tr1117869683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Gondolatok a kenderről

A Blogot a Weekender Kft hozta létre. Elkötelezettek vagyunk a kender termesztése iránt. Célunk, hogy az általunk megismerteket minél szélesebb körben megismertessük, megosszuk tapasztalatainkat.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

süti beállítások módosítása