Aratás előtt

A városi ember manapság már nem is biztos, hogy tudja, hogyan néz ki az aratás folyamata. A kenyeret vagy más termékeket csak levesszük a polcról a boltban, de valószínűleg sokan nem gondolunk bele, hogy milyen hosszú és kalandos út vezet egy aprócska magtól a ropogós, friss kenyérhez vagy például egy kendertextil zoknihoz.

Mi a Weekendernél is lázasan készülünk a kenderünk aratására, így a mai posztunkban arról mesélünk nektek, hogy milyen jellegzetességekkel bír növényünk betakarításának folyamata, milyen kihívásokkal nézünk szembe és milyen megoldások lehetnek rájuk.

Kultúrtörténet

Az aratás a megérett szálasgabona levágásának és betakarításának műveletsora. Már a vadászó-gyűjtögető ősemberek is arattak. A vágóeszközzel történő betakarításról tanúskodó első leletek az időszámításunk előtti 7. évezredből származnak. Az első eszköz feltehetően a sarló, vagy valami ahhoz hasonló rövid szárú kéziszerszám volt (amit ugye meg kellett előzzön a vas feltalálása és megmunkálásának elterjedése), de olyannyira működött vele a dolog, hogy egészen a 15. századig kellett várni a kasza elterjedéséig, és az csak a 19-20. századra lett uralkodó aratóeszköz szerte Európában. A lóval való szántás és a fémeszközök elterjedése Európában egyébként a 11-12. századra tehető, és sok száz évig lényegében változatlan formában zajlott az aratás. A középkorban is történtek újítások, kialakult például a kenyérgabonák monokultúrás termesztése, a nyomásos rendszer, az ugar, a vetésforgó…)

Azt fontos tudnunk, hogy a mezőgazdasági tevékenység ezekben a századokban még messze nem volt akkora mértékű, mint napjainkban: paraszti élet zajlott a kisebb-nagyobb családi gazdaságokban, vagy nagybirtokokon feudális rendszerben. Az első jelentős mezőgazdasági forradalom a 18. században zajlott le: olyan változások összessége, melyek az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban ez a forradalom egyelőre sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatását jelentette, nem pedig a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozását. A „forradalom” szó tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi. A preindusztriális, azaz ipari termelés előtti korszak népességnövekedését ugyanis korábban pont az élelmiszer-termelés korlátozott lehetőségei határolták be. Ez a korlát szűnt meg a fokozatos változásokkal. Mivel a korszakban az élelmiszer-termelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám és a városiasodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban.

A termésmennyiségek növekedése sem azonos okok miatt történt mindenhol. Kelet, Délkelet- vagy Közép-Európában a növekedés új földterületek művelésbe vonásából származott, itt tehát nem forradalmi változásokról van szó, csak a megművelt területek mennyisége nőtt, leginkább az addig lakatlan, vagy kihasználatlan területek betelepítésével. Intenzív növekedés csak Európa legfejlettebb területein volt, Angliában és Hollandiában. Az ezen területeken kialakult és használt eljárások innen terjedtek tovább, de ennek sebessége egyáltalán nem volt gyors.

mechwartgozeke1.jpg

Mechwart-féle szántógép, gőzeke | AgroTrend.hu

A felvilágosodás, polgárosodás, városiasodás és az ezzel megváltozó igények a mezőgazdaságban is jelentős változásokat hoztak: a korábban monokultúrásan termesztett búza és rozs visszaszorult, a már elterjedt burgonya és kukorica mellé felsorakozott a takarmányrépa, a hagymafélék, a káposzta, a paprika, a paradicsom, vagy a hüvelyesek, mint a városi lakosság fogyasztópiacának szereplői. Megkezdődött a mezőgazdálkodás tudományos kutatása, a növénynemesítés, a talajok kutatása. Technikai téren viszont kevés változás történt: elterjedt a borona, a gabona őrlése már nem kézi módszerrel történt, már vízi- vagy szélmalmok őrölték a terményt.

A 19. század végén megkezdődött a mezőgazdasági gépek gyártása, Magyarországon is elterjedt a gőzeke, a gőzcséplőgép – az első világháború előtt már a cséplés 90 %-t géppel végezték. A villanymotor elterjedése (melyből az elsőt egy magyar feltaláló, Jedlik Ányos készítette 1825-ben!) erre a területre is hatással volt: a háború után megjelentek a traktorok is az ágazatban. A válságok, a 2. világháború okozta károk, majd az államosítás nem segítette a gépi fejlődést, csak lassan, az 50—60-as évekre gurultak ki a magyar szántóföldekre az olyan gépek, mint az öntözőhajó vagy arató-cséplőgép, és az ágazathoz kapcsolódó szállítási gépi kapacitás és úthálózat is lassan fejlődtek. Az agrotechnika fejlődése hazánkban a 20. század utolsó évtizedeiben ugrott meg (annak ellenére, hogy az első villanymotorral hajtott kombájnok az USA-ban már a 20-as években megszülettek), ma pedig már elképesztő méretű, komplexitású és képességű gépek végzik a gabonák betakarítását a nagyipari mezőgazdaságban.

agricultural-machine-1919021_1920.jpg

andreas160578 | Pixabay

De mi a helyzet a kenderrel?

Már pedzegettük a termesztési technológiák fejletlenségének kérdését itt a blogban. Míg a kukorica, repce, vagy bármilyen más nagy mennyiségben termesztett haszonnövény esetén a hozamnövelés igénye miatt szinte naponta jönnek létre új technológiák, gépek, elképzelések; a kender esetében történeti és törvényi okok miatt több évtizedes kihagyást kell behozni. Mert természetesen nem engedhetünk rá a kenderföldre bármilyen kombájnt: a növény sajátságai miatt teljesen eltérő technológia alkalmazása szükséges. Régen, mikor az aratás kézzel, sarlóval történt, nem volt lényegi különbség egy búza-, egy dohány- vagy egy kenderföld betakarításában: a módszer eltért ugyan, annak függvényében, hogy a növény mely részét és hogyan hasznosították, de a kézi erő nagyjából ugyanazt a tempót engedte meg minden esetben.

Egy másik változás a régi időkkel szemben az, hogy a kendert jellemzően rost-célra termesztették. A magyar Kompolti fajtát korán vetették, hamar magasra nőttek a szárak, és még a felmagzás előtt learatták a növényt, majd a napon szárították és nyerték ki belőle az értékes rostot (a szár felső 40-50 cm-ét pedig, ahol nem volt megkeményedve és nem volt leválasztható a pozdorja a rostról, az állatok kapták takarmányként). Mai gazdálkodó vagy befektető szemmel nézve viszont a kendertermesztés akkor kifizetődő, ha minimum kettős (de akár hármas) hasznosításban gondolkodunk, azaz a roston kívül szükségünk van a magra is, élelmiszerként, és akár a virágzat és a levelek felhasználása is működhet (ezekből nyerik ki a CBD-olajat, ami Magyarországon egyelőre nem engedélyezett. Erről bővebben itt írtunk). Ha csak rostra termelünk, akkor kenderünkbe vetett munkánk és forrásaink egyelőre nehezen tudnak megtérülni.

Ellenben, ha viszont csak magra termelünk, akkor hosszabb tenyészidővel kell számolnunk, azaz meg kell várnunk, míg kifejlődik a mag, ezzel párhuzamosan viszont a kender szára is megkeményedik, azaz a textilipar által hasznosítható finom, zsenge rostok eldurvulnak – építőipari felhasználásra természetesen ez után is alkalmasak, de ahhoz, hogy az építőipart el tudjuk látni alapanyaggal, több száz hektáron kellene termelnünk.

agriculture-5368561_1920.jpg

Valentin Baciu | Pixabay

E két, egymásnak feszülő tény nem könnyíti meg a dolgunkat. A termésmaximalizálás, azaz az olyan hibrid fajok kifejlesztése és elterjesztése, melyek képesek egyszerre megfelelő, fonal-alapanyagnak kiváló rostot és nagy mennyiségű, finom magot is adni, egyelőre gyerekcipőben jár. A Finola például egy olyan kender, mely hektáronként akár másfél tonna magtermést is képes hozni, de az aratási technológia miatt a magokból elsősorban csak olajat és kenderfehérjét nyernek ki, a magában is rendkívül finom és sok hántolt kendermag-mennyiség ennél a fajtánál nem ölt testet. Ebben az évben Futura kendert vizsgálunk, hogy milyen rostot, a későbbi aratás során pedig milyen mennyiségű és minőségű magot ad.  

Aki hamar vet, korán arat

Előny viszont, hogy bizonyos északi fajta kendereknek, például a Finolának olyan gyors a tenyészideje, hogy itthon akár kétszer is vethető egy évben. Fenológiai fázisa tehát nagyon rövid (a fenológiai fázis a növények különböző fejlődési időszakait jelenti. Ezek elkülönülhetnek a csírázás, rügyfakadás, virágzás, szemnövekedés, magképződés, gyümölcsérés, lombhullás időszakaira. A fenológiai fázisok időtartamát a növény által összegyűjtött hőösszeg határozza meg, tehát adott hőösszeg elérését követően újabb fenológiai fázisba lép a növény). A kender akkor kezd el virágozni, amikor a nyári napforduló (június 21.) után elkezdenek rövidülni a nappalok, azaz csökken a napi hőösszeg. Ezt nevezzük fotoperiodizmusnak: a növénynek az a tulajdonsága, hogy a nappal, illetve az éjszaka viszonylagos hosszúságára élettani reakciót mutat. Ez leggyakrabban azt jelenti, hogy a virágok akkor fejlődnek csak ki, ha a növényt a bimbóképződés előtt meghatározott időtartamú nappali megvilágítás (fotoperiódus) érte.

img_4507.JPG

Vannak autovirágzó kenderfajták: ez azt jelenti, hogy a növény automatikusan elkezd virágzani 2–4 hetes növekedés után. A Finola képes arra, hogy épp csak kidugja a fejét a földből, és akár már 10 cm-esen virágzik, azaz a szokásosnál akár jóval később is vethető. Tenyészideje röpke 90 nap. Vannak azonban 140-150 napos tenyészidejű fajták is, és nem mindegy, hogy magzás előtt aratunk – ilyenkor csak a rostra megyünk – , vagy később, de ilyenkor viszont a gépi aratás nem megoldható, mert a betakarítás közben kihullik az értékes mag. Létezik olyan módszer is, hogy ha a mag 70-80 %-os érettségben aratunk, a leszedett növény utóérik a tárolás során. Ez esetben a szárítás, tisztítás, hántolás időigényes és plusz költséggel jár.

Nemsokára mi is aratunk, és akkor megmutatjuk, hogy mi hogy csináljuk, milyen technológiákat alkalmazunk a kender betakarítására.

 

Források:

https://www.royalqueenseeds.hu/content/18-autoviragzo-kannabisz-magok-

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fotoperiodizmus

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fenol%C3%B3giai_f%C3%A1zis

https://agroforum.hu/szakcikkek/gepeszet/tudja-e-on-hogyan-alakultak-ki-napjaink-oriasi-kombajnjai/

https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/311.html

http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/40_SzucsDiana.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi_forradalom

A bejegyzés trackback címe:

https://kendermagom.blog.hu/api/trackback/id/tr6117881621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Gondolatok a kenderről

A Blogot a Weekender Kft hozta létre. Elkötelezettek vagyunk a kender termesztése iránt. Célunk, hogy az általunk megismerteket minél szélesebb körben megismertessük, megosszuk tapasztalatainkat.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

süti beállítások módosítása