Miután nagy vonalakban megismerkedtünk a különböző kenderfajtákkal és besorolásukkal, sőt, még botanikai nevezéktani vitákba is belepillanthattunk, járjunk annak utána, hogy milyen sokrétűen lehet használni ezt a növényt és milyen különböző ipari és egyéni felhasználási módjai vannak napjainkban. Lássunk ebból a rengeteg lehetőségből kezdésként egyet, az építőipart.
A kender, mint építőanyag
A Föld légkörében lévő túl sok szén-dioxid a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás egyik fő oka. A bolygó-szintű szén-dioxid-kibocsátás mintegy 10%-áért az építőpipar a felelős. Alternatív építőanyagok és módszerek alkalmazásával ez a hatás nagymértékben csökkenthető lenne.
A kender alkalmas rá, hogy épületek építéséhez és szigeteléséhez használható kompozit készüljön belőle. Hogy mi az a kompozit? A kompozitanyag vagy röviden kompozit olyan összetett anyag, amely két vagy több különböző szerkezetű és méretű anyag kombinációjával hozható létre, a hasznos tulajdonságokat kiemelve, a károsakat pedig csökkentve. A kompozitok bármilyen két (vagy több) anyag kombinációjaként előállíthatók és több gyakorlati előnyük van. Az alapanyagoknak egy különleges keveréke jön létre, ami olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mely nem érhető el külön-külön csak az alkotóelemeket használva. Kitűnő építőanyagok és az igényeknek megfelelően szabályozható a szilárdságuk és képlékenységük.
A kenderből két ilyen kompozit építőanyag is létrehozható, melyek fenntartható módon alkalmazhatóak az építőiparban. A 'hempcrete' néven ismert kenderbeton kenderpozdorja (azaz a törmelék, amiről lentebb szólunk bővebben), mész és víz kompozitja. A pozdorjával kevert agyag neve a kender-agyag. Mindkét anyag sokrétűen felhasználható épületek építéséhez és szigeteléséhez.
A pozdorja vagy egyszerűbben szólva törmelék a kenderszárnak az a fás belső magja, amely a kenderrostok külső rétegének leválasztása után megmarad. Kenderpolimerek (azaz természetes anyaggal kevert műanyagok), lebomló termékek előállítására is alkalmas. Talajjavításra és állatok alá alomként is használják kiváló nedvszívó képessége miatt. A kender törmelékéből készíthető továbbá hőszigetelő panel, cement- és mészmentes kötőanyag. A kifejezetten építőipari célra termelt kender rostja (ami a pozdorján kívül van) nem alkalmas textilipari hasznosításra, de szigetelőanyag-kompozitként ehhez is tud nyúlni az építőipar. A kender-agyag előállítás szempontjából egyébként előnyösebb, mint a kenderbeton, mivel az agyag alapanyagként sokkal könnyebben hozzáférhető, mint a mész. Emellett a mész kötőanyagként való használata több víz felhasználásával is jár. A kender-agyag önmagában is megköt. Vakolatként is használatos, külső vagy belső terekre. Nagyszerű megoldás kenderbetonból készült, döngölt föld- és szalmabála-házakhoz. És aki igazán bátor, az itt minden instrukciót megkap a kenderbeton házilagos elkészítéséhez: https://kenderhazepites.hu/kenderbeton-keszitese-hazilag/
Fenntartható építőipar és az ökológiai lábnyom csökkentése - ?
A kenderkompozitok szigetelésre és építésre történő felhasználásában a növénynek az a termikus tulajdonsága a kulcs, hogy megtartja a hőt, és csak akkor adja le, ha a légkör hűvösebb. A kenderszigeteléssel így megtakaríthatóak azok a nem megújuló energiaforrások, amelyeket jelenleg az épületeink fűtésére és hűtésére használunk. A betonból készült épületek idővel elrohadnak, a kenderbeton épületek viszont pont hogy tartósabbá válnak. A kenderbeton mésztartalma idővel karbonizálódik, azaz szén-dioxid felvételével szilárd mészkővé alakul.
Az építőiparban a kenderkompozitok legfontosabb környezetbarát tulajdonsága azonban a karbon-negativitás. A kenderbeton szénmegkötő képessége kompenzálja az építési folyamat során kibocsátott összes szén-dioxidot. Egy ilyen anyagból épült ház magasabb ökológiai besorolással rendelkezik, mivel szénmegkötő képessége ugyanolyan, de a szén-dioxid-kibocsátása jóval kisebb.
Forrás: Hanffaser_Uckermark | Pixabay
Az építőiparban jelenleg uralkodó faanyag-hiány közismert. A könnyűszerkezetes házak legfontosabb építőanyaga a fa, melynek a hozamot tekintve egyenrangú kihívója lehet a kender. Egy hektárnyi kender annyi faanyagot termel, mint 8-10 hektár erdő egy év alatt. Egy erdő 20 évig növekedik, érik, mire kivágható lesz, a kender viszont évente aratható: az erdőre 20 évig kell várni, a kender viszont minden évben hozza a termést, azaz mennyiségben és időben is asbzolút győztes. 1 hektár kenderrel tehát kiváltható lenne 10 hektár erdő. Az akár 5 cm átmérőjű szárak a vékony rostrétegen kívül nagy mennyiségű pozdorját adnak. Ha faanyag miatt kivágnak egy hektár erdőt, 20 év kell neki, hogy visszanőjön, a kender ezzel szemben ugyanezen 20 év alatt a sokszorosát megtermi.
Az egyértelmű előnyök ellenére a kender építőipari felhasználása világszinten egyelőre gyerekcipőben jár, Magyarországon legalábbis biztosan. Ha nagy mennyiségben lenne igény kenderbetonra, akkor millió hektárokon kellene a növényt termelni, nem pedig pár százon, mint most, hiszen még egy épület felhúzásának építőanyag-szükséglete is is 4-5 hektárnyi kender nyersanyag - vagy megfordítva és egyszerűbben: 4-5 hektárnyi kenderből jön le annyi pozdorja, amennyiből egy házhoz kellő mennyiségű kenderbeton hozható létre, amihez még kell egy üzem is. Ennek az ipari háttere egyelőre nem biztosított.
Jövő héten folytatjuk a növény bemutatását, már alig várjuk!
Felhasznált források:
https://kenderhazepites.hu/kenderbeton-szigeteles/
https://ourgoodbrands.com/top-hemp-uses/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.