Miért pont a kendermag? Egyszerű a válasz: mert egészséges és finom. De ne ugorjunk ilyen nagyot. Előző posztunkban már meséltünk arról, hogy a kender az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye, mennyi mindenre használták már az elmúlt sok-sok ezer évben, s hogy az apró kendermagban milyen sok jóság bújik meg. Lépjünk most egyet hátra és nézzük meg magát a kender növényt, mellyel kapcsolatban ezer tévhit kering.
A kannabiszt hosszú évtizedek óta három fajtába sorolják. A Cannabis Sativa, Indica, valamint a Cannabis Ruderalis különféle hatásokkal rendelkeznek és általánosságban felhasználásuk módja, hatóanyag-tartalmuk és -mennyiségük alapján szokás megkülönböztetni őket, jellemzően a pszichoaktív hatást téve az első helyre. A növény kutatói által összegyűjtött jelenlegi adatok azonban azt sugallják, hogy ezek a különbségek kisebbek, mint azt eddig gondoltuk. A botanika történetének során több iskola többféle nómenklatúrát alkalmazott a kender alfajainak vagy fajtáinak megnevezésére. A nyúlánkabb Sativának magasabb THC-tartalmat, a tömörebb, testesebb Indica növénynek magasabb CBD-tartalmat szokás tulajdonítani és a virágzat elszívásának hatását tekintve szólnak a beszámolók jelentősebb különbségről (nyugtató vs. élénkítő). A Ruderalis pedig már nevében hordozza fő attribútumát: 'közönséges'. Nincs tudatmódosító hatása, CBD-ben viszont gazdag, ipari termesztésre használt növény. A különböző fajták termesztése Európában, Nyugat-Ázsiában és Indiában egyaránt textilipari, élelmiszer-célú és rekreációs célú hasznosításra történt, azaz jellemzően a növény rostját, magját és virágzatát is felhasználták országtól és fajtától függetlenül.
Általános nézet, hogy a fenti három fajta megjelenési formáinak különbsége, morfológiája (azaz azok a botanikai tulajdonságok, melyek alapján egyeltalán meg tudjuk mondani, hogy melyik fajta növényt látjuk magunk előtt) egyértelműen meghatározzák a növények hatóanyag-tartalmát, a kifejtetett hatás jellegét. Ezzel szemben a legújabb kutatások azt mondják, hogy egy kannabisz-fajta hatása rengeteg tényezőtől függhet, beleértve a kémiai felépítést, a biológiái tényezőket, az egyéni toleranciát, a dózist vagy a fogyasztás módját.
"Vannak biokémiailag különbözõ kannabisz fajták, ám a laikus irodalomban általánosan alkalmazott Sativa / Indica megkülönböztetés teljes ostobaság és hiábavaló. Jelenleg semmilyen módon nem lehet meghatározni egy adott kannabisznövény biokémiai tartalmát a magassága, elágazása vagy a levél morfológiája alapján.” – Dr. Ethan Russo
Forrás: orvosikannabisz.hu
A magyar köznyelvben jelenleg teljesen összemosódik, hogy mit nevezünk vadkendernek, indiai kendernek, vagy "sima" kendernek. Ezek nevek is egy-egy bizonyos fajtát jelöltek, s kerültek be végül a köztudatba, alapvetően tévesen vagy keverve a fajtákat és hatóanyagokat (például pont a magasabb THC-tartalmúnak tartott Sativa fut 'indiai kender' név alatt a laikusok körében, az Indicával szemben). A fentebb már idézett Dr. Russo állításai nyomán egy másik kutató, John McPartland odáig megy, hogy az elnevezések is teljesen hibásak, és a teljes növénynemzetség nómenklatúráját, azaz nevezéktanát, elnevezési rendszerét úgy ahogy van meg kellene változtatni.
McPartland szerint azt az Indiából származó, magasabb, nyúlánkabb, nagyobb THC-tartalmú alakváltozatot, mely eddig Sativa néven ismertünk, kellene valójában Indicának nevezni. A most Indicának nevezett, Közép-Ázsiából (Afganisztán, Pakisztán, Turkesztán) származó növény, mely tömörebb, bokrosabb, Afghanica néven lenne szabatos (ennek valamennyivel magasabb a THC, mint a CBD-tartalma). A harmadik, európai eredetű Ruderalis típust, melynek nincsen pszichoaktív hatása, CBD-ben viszont gazdag, Sativává kéne átkeresztelni. (Ha szeretnél erről a kutatásról többe tolvasni, az eredeti írást itt találod!)
Nem csodálnánk, ha a fentieket olvasva még nagyobb lenne a fejekben a káosz, hogy most akkor melyik növénynek mi a neve, mire jó, mit tud. De kell ez nekünk egyáltalán? Azt gondoljuk, hogy az imént bemutatott megkülönböztetések nem éppen megfelelőek a hétköznapi embereknek, mert a háromfajta megjelölés csalóka, és mint láthattuk, még a téma kutatói között sincsen hivatalos konszenzus. Sokkal célravezetőbb lenne aszerint különbséget tenni a fajták között, hogy mire lehet az adott kendert jól felhasználni, milyen ipari céllal lehet nagy mennyiségben előállítani vagy milyen földrajzi, termési specifikumai vannak. Ipari termelési szempontból az elsődleges cél a kettős hasznosítású termelés (mag és rost), de manapság már beszélhetünk a hármas hasznosításról is, mert az úgynevezett magzóna külön kezelése lehetővé teszi, hogy a mag elválasztása után megmaradt virágzatból, murvalevelekből és levelekből CBD extrahációval CBD olajat nyerjenek ki.
A Finola (Cannabis Sativa cv Finola) például egy olyan fajta, melyet főleg kenderolaj előállítására használnak, azaz sok magot ad, de kevés szárat. Ez az első olajos kenderfajta, amit Kanadában és az EU-ban is engedélyezett ipari célra termeszteni, és az első olyan fajta, amelyet rost helyett kifejezetten gabonaként való felhasználásra nemesítettek Oroszországban, de CBD-tartalma is jelentős, és a többi fajtától eltérően automatikus virágzású. 2016-ban a Finola volt a legnépszerűbb Kanadában termesztett fajta.
A világ legjobb ipari kenderét Magyarországon nemesítette Dr. Bócsa Iván. Az 1954-ben elismert Kompolti kender rosttartalma 35-38 százalék, ami az egyik legmagsabb arány az összes fajta közül. Emiatt kimondottan papír- és cellulózipari célokra alkalmas, de a finom rostszerkezet textilipari felhasználást is lehetővé tesz. Dr. Bócsa Iván egyébként a magyar növénynemesítés nemzetközileg elismert, kiemelkedő képviselője volt, aki hosszú és hihetetlen termékeny életútja során 18 új növényfajtát nemesített, köztük az egylaki és a hibrid kendert, úgyhogy joggal lehetünk büszkék a Kompolti nemzetközi kender-élvonalban elfoglalt helyére.
Az Earlina az Európai Unióban termesztésre engedélyezett ipari kenderfajta. Ezt a fajtát Franciaországban fejlesztették ki, olajtartalma jelentős (akár 30-32 %), azaz főleg kendermagot termesztenek belőle. Nagyon rövid növekedési ciklusa tökéletesen alkalmazkodik a késő tavaszi és kora őszi időjárási körülményekhez, specifikusan az európai vagy észak-amerikai éghajlatot kedveli, könnyen betakarítható. Magja miatt szeretik, rosttartalma viszont nem kiemelkedő, 25 % körüli. Magas, 2-3 %-os CBD-tartalmáért szeretik a Felina variánst, de rosttartalma (30-35 %) és a mag olajtartalma (30-32 %) is tekintélyes, úgyhogy optimális körülmények között és a fajta igényeinek megfelelő termesztési technológia alkalmazásával kiaknázható lényegében minden célra (CBD, vetőmag, olaj, rost...)
És még hosszasan sorolhatnánk: a magas rosthozamú Futura típus Európában az egyik leggyakrabban választott fajta, a KC Dóra a kompolti és egy francia fajta keresztezése, a Tiborszállási egy magyar-olasz keverék, a Santhica CBG-ben, azaz kannabigerolban gazdag... És természetesen számít a vetés módja, a talaj, a sortáv, a sorok iránya, az éghajlat, az adott év időjárása, a beporzás minősége, az aratás ideje, módja. Rostgazdag fajták is hozhatnak adott évben kiemelkedő maghozamot és fordítva, és sokszor még az okát sem tudjuk pontosan. A számos különböző típus mind kiemelkedik valamiben, és ipari termesztői szemmel nézve ezek a jellegzetességek és karakterisztikák meghatározóak, nem pedig az, hogy Sativának vagy Indicának hívjuk a növényt.
A kender már emlegetett kettős, hármas ipari hasznosításával foglalkozunk a következő bejegyzésünkben.
A poszt megírásában ezek a remek források voltak segítségünkre:
https://orvosikannabisz.com/az-orvosi-kannabiszrol/kannabisz-fajtak/sativa-vagy-indica-mit-mondanak-a-szakertok/
https://orvosikannabisz.com/az-orvosi-kannabiszrol/kannabisz-fajtak/kannabisz-vagy-indiai-vadkender/
https://kenderter.eu/
Ha érdekelnek a számok, százalékok, hozamok a különböző fajtákat tekintve, itt nézz körbe:
https://www.ihempfarms.com/PS_SeedGrainProduction
https://www.hemp-it.coop/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
