Nem, nem arat mindenki egyszerre. Ez a vetett fajtától függ, ugyanis vannak rövidebb és hosszabb tenyészidejűek is. Például a Finola kender ezen az égövön már 90 nap alatt vágásérett: autovirágzású, ami azt jelenti, hogy automatikusan virágzik, mert minél előbb magot akar termelni. Északi fajta (finn): az ottani hőfokra és időjárásra lett kifejlesztve, az volt a cél, hogy a rövid finn nyár alatt beérjen.
Itt nálunk, Magyarországon egy hosszabb meleg időszakban akár kétszer is lehet vetni. De ennek a kendernek a mi szempontunkból elsősorban a magja értékes, a kórója nem sok értékes dologra alkalmas. Ellenben vannak olyan rostra tenyésztett kenderek, melyek 140-160 napos érési ciklusúak: tenyésztve, vetéstől függően augusztus-szeptember hónapokban arathatóak. Meg kell nézni az egyes kenderfajtáknál, hogy a nemesítő milyen vetési időt javasol, ehhez lehet igazítani a vetés és az aratás idejét. Tapasztalataink szerint vetésre a legalkalmasabb időpont a kora április, mert ilyenkor még tartalmaz a talaj kellő nedvességet és valószínűbb a több csapadék is, ami megkönnyíti a növény fejlődését. Természetesen vannak fajták, melyek alkalmasak akár a március végi vetésre: tapasztalataink szerint ilyen a Kompolti is.
Nos, mi szeptember elején kezdtük az aratást. Többek között azért, mert azt teszteljük, hogy a levágott magzóna a földre rendre letéve a napon kellőképp megszárad-e, és van-e alkalmas berendezés ezt magveszteség nélkül felszedni és csépelni. Erről nemsokára mesélünk még! :)
Ha nem a mag a célunk, azaz a kendert textil-alapanyagnak szeretnénk termeszteni, akkor az aratás ideális időpontja még a magkezdemények kialakulásának időszaka előtt van. Ilyenkor nagyon korai időpontban, már júliusban is lehetséges a betakarítás. De a korán elvetett kompolti, ha tetszik, ha nem, a fotoperiodikát nagy figyelemmel kíséri, azaz nemcsak a vetés időpontjától számolandó a tenyészideje, hanem a napfényes órák száma is számít. Egészen későn, szinte október végéig lehet aratást tervezni – abban az esetben, ha érett magokat szeretnénk. De ha korán vetjük, akkor a vegetatív növekedési ideje lesz több, azaz magasabb lesz a növényünk. Ha későn vetjük, alacsonyabb, de a a maghoz akkor is októberen juthatunk hozzá, mert addigra rövidülnek a nappalok a magéréshez szükséges mértékben.
A lényeg a kendernél tehát, hogy mindig úgy és azt aratjuk, amiért termeltük: nincsen fix aratás, mint a búzánál. Fajta, vetési idő, méret és még számos dolog befolyásolhatja.
Amit viszont elmondhatunk szinte minden kenderaratásról – termesztési céltól függetlenül –, hogy tapasztalataink szerint érdemes először a magzónát, virágzónát learatni, majd a második fázisban a szárat. Erre a legjobb megoldás az egy menetben történő aratás. Ez megvalósítható egészen egyszerűen: amikor az aratógép levágja a magzóna részt és kicsépeli, az alsó szecskázó rész mindeközben a szárat vágja apró darabokra. Ez a módszer igen elterjedt, mert már létező nagyipari mezőgazdasági gépek minimális átalakításával megoldható. Bár ennél a fajta aratásnál a magokat erősebben kell csépelni, ezért nagyobb mértékben fordulhat elő a maghéj repedése – ami a mag romlását eredményezheti.
Abban az esetben, ha a szárakat egyben szeretnénk megőrizni, vagyis learatni, már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Erre nagyipari megoldások, olyan technológiák, melyek tökéletesek volnának, egyelőre nem nagyon léteznek. Sokszor találkozhatunk házilag kialakított berendezésekkel és kisgépekkel. Leggyakrabban nádarató vagy egyéb kévekötő gépekkel oldják meg a kender aratását, általában két menetben és megközelítőleg 2 - 2,5 méter vágási szélességgel. Ez a betakarítási forma nagyobb tábláknál időigényes és kivitelezhetetlen.
Fontos tudni, hogy a kenderaratás idejét meghatározni, és annak várható eredményét 100%-ban optimalizálni szinte lehetetlen. Veszteségeink az elején vagy a végén biztosan lesznek – egyelőre. Sokan vannak, akik most is törik a fejüket a legjobb gépek előállításán. Bízunk benne, hogy hamarosan sokan tudunk majd élni az ilyen gépek optimalizált aratási technológiájával. Addig pedig figyeljük egymás gépeit, tanuljunk egymástól és vessünk minél több kendert – de mindig csak annyit, amit biztosan, biztonsággal le tudunk aratni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
