Folytatjuk, amit elkezdtünk, és jó alaposan körbejárjuk a kender növényt, hogy mi mindenre lehet alkalmas. Ez a sokoldalúan felhasználható növény számos mindennapi használati tárgyunkat, eszközünket helyettesítheti fenntarthatóbb alternatívákkal. Nézzünk meg néhányat ezek közül!
Az emberiség olyan régóta él erőforrás- és energiapazarló módon, hogy a Föld hamarosan képtelenné válhat a jövőbeli élet fenntartására. A korábbi figyelmeztetések ellenére sokak számára ezek a kemény tények csak a közelmúltban váltak valós veszéllyé. Ezzel összefüggésben alakult ki a fenntartható életmód koncepciója, mely egyre több embert késztet arra, hogy érdeklődjön a természetből származó alternatív, fenntartható erőforrások iránt. A kender is ezek közé tartozik. Ismerkedjünk meg a kender felhasználási módjaival!
Mitől fenntartható a kender?
Emberi szemszögből nézve a fenntarthatóságnak három fő összetevője van: gazdasági, környezeti és társadalmi. A mezőgazdaságot érintő fenntarthatósági törekvések között a kender egy olyan opció lehet, ami lehetővé teszi a szegénység csökkentését. Kínában és Indiában már megvalósult kezdeményezések mutatják, hogy a kendertermesztés több módon hozhat előnyöket a gazdaság számára. Az amerikai adatok szerint az iparilag termesztett kender potenciális piaci értéke hektáronként 12 500 USD a rostokat és 21 000 USD a vetőmagokat tekintve. A kendertermesztés növelése és a kenderalapú agráriparágak fejlesztése újjáélesztheti a mezőgazdaságon alapuló gazdaságot.
A környezeti fenntarthatóságot tekintve is biztos befutó a kender, például a belőle létrehozható, széles körben felhasználható építőipari alapanyagok, hőtartó és szigetelési képessége vagy negatív karbonlábnyoma okán. Erről előző heti posztunkban olvashatsz bővebben.
2. Kender ruházati célokra
A kenderfonalak szélesebb körű felhasználásával megújítható lenne a komplett textil- és divatipar. A kenderszár külső rétegéből kinyerhető rostokat lényegében évezredek óta használja az emberiség ruházkodási célokra. Az ókori Kínát a selyem és a kender földjeként is ismerték: a selyem a gazdagok, a kender az egyszerűbb halandók számára volt elérhető.
A napjainkban ruházkodáshoz használt szintetikus szálak fosszilis tüzelőanyagokból származnak. Maradványaik biológiailag nem lebomlóak és jelentős részét képezik a mikroműanyag-szennyezésnek. A másik legelterjedtebb textilipari alapanyag, a pamut ugyan természetes szál, de a gyapot növény nagyon vízigényes, illetve a gyapottermesztés veszélye a növényvédő szerek nagymértékű használata. A kender feleannyi vizet igényel, mint a gyapot, és kevésbé igényli a növényvédő szerek használatát. Természetes módon ellenáll a kártevőknek. Emellett egy hektár kender 200-250%-kal több rostot termel, mint egy hektár gyapot. A kender mint szövet nedvszívóbb és tartósabb, mint a pamut. Miután egy 2018-as mezőgazdasági törvény legalizálta a kendertermesztést az egész Egyesült Államokban, a Levi's újra bevezette a kenderfarmert. Állítólag egyébként az első Levi's nadrágot is kenderrostokból készítették. Jó hír, hogy egyre több divatmárka tér át a kenderből készült szövetekre és textíliákra. Ez azért fontos, mert a divatipar 2015-ben a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 5,4%-áért volt felelős.
Kép: frenchafricana.org
3. A kender véget vethet a műanyagszennyezésnek
A jelenleg használt rengetegféle műanyagot kőolajból és más fosszilis energiaforrásból nyerik, előállításuk során káros gázok kerülnek a légkörbe és biológiailag sem bomlanak le. Különösen az egyszer használatos műanyagok maradványai jelentenek komoly veszélyt az élővilágra. Jelenleg a világon évente közel 300 millió tonna műanyaghulladékot termelünk - ami megfelel csaknem az egész emberi népesség teljes súlyának!
A műanyaghulladéknak mindössze 9%-a kerül újrahasznosításra, kb. 12%-át elégetik. A többi a hulladéklerakókban és a vizeinkben végzi. Folyóink a műanyaghulladékot a tengerekbe és az óceánokba szállítják, ahol elpusztulnak miatta a szárazföldi és vízi állatok. A műanyaghulladék az ivóvizekbe kerülve az emberek egészségét is veszélyezteti.
A kenderszárak cellulóztartalma alkalmas egy biológiailag teljesen lebomló műanyag előállítására. Az előállítási folyamat nem jár mérgező gázkibocsátással. A hagyományos műanyaghoz képest a kenderből készült bioműanyag előállítása 20-40 %-kal kevesebb energiát igényel. Sűrűség/tömeg aránya nagyobb, mint a hagyományos műanyagé, így könnyebb. Az autógyártók, mint a BMW vagy a Porsche, világszerte egyre gyakrabban használják ezt a kenderből készült bioműanyagot autóalkatrészekhez.
4. Kenderpapír
A 19. századig a legtöbb emberek által használt papír kenderből készült. Ma az olcsó tömegárut jelentő papír gyártásának a legfontosabb nyersanyaga a fa. A kenderrostokat még ma is használják a pénzjegyekhez, cigarettapapírhoz, egyéb speciális papírokhoz. A fapapírról a kenderpapírra való áttérés - vagy inkább visszatérés - jelentősen csökkenthetné a költségeket és környezeti hatásokat. A papíripar az erdőirtás egyik fő oka. A kenderpapír használata hozzájárulna az erdőirtás csökkentéséhez. A kender gyorsabban nő, mint a fák, és hozzájárulhat a papíriparnak nyersanyagot szállító termelők gazgasági sikereihez is.
A fentieket olvasva nagy valószínűséggel bolygónk nem kis kárt szenvedett annak köszönhetően, hogy a sokoldalúan hasznosítható kender sok-sok évig tiltólistán volt számos országban. Ma már tudjuk, mennyire fontos és hasznos ez a növény életünk minden területén. Termesztésével, jó tulajdonságainak és jellegzetességeinek széles körű kiaknázásával elképzelhető egy fenntarthatóbb jövő.
.
.
.
.
Forrás:
https://ourgoodbrands.com/top-hemp-uses/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
