Gondolatok a kenderről

Az eddigiekben bemutattuk a növényt, beleástuk magunkat az elnevezések körülötti vitákba, építőipari és egyéb hasznosításba és fenntarthatósági kérdésekkel is foglalkoztunk. De mégis, honnan jött ez az egész? Honnan van kenderünk, mit csinálunk és mi vele a célunk? A mai posztban a vállalkozásunk, a Weekender Agritech kezdő lépéseit, jelenét és jövőképét mutatjuk be.

Élelmiszeripari-kendertermesztés – a kezdetek

Amikor eldöntöttük, hogy a kenderrel szeretnénk foglalkozni, a CBD volt az első irány, amit kijelöltünk. Előzetes tudás nélkül, de rengeteg utánaolvasással, tájékozódással, egy szuper szakemberekből álló mentorcsapat támogatásával egy északi fajta, a Finola vetésével kezdtünk. Voltak mélypontok, felmerültek akadályok, kihívások, amikkel nem számoltunk. A CBD ma nagyon népszerű, felkapott dolog, de hamar kiderült, hogy nem ez az irány lesz a nekünk való. Sok helyen, sok országban már jócskán előttünk járnak a kendertermesztésben, tőlük tudtunk tájékozódni, hogy milyen felhasználási irányok lehetnek hasznosak és jövedelmezőek a CBD-n túl. Így formálódott a mi utunk, ami a kendermag és a rost lett. A kendermagot továbbvetési céllal és élelmiszer-célú felhasználásra termeljük. A roston belül is van két irányvonalunk: a textiliparnak való rosthasználat, illetve a kendermagra termelt növény rostja (ami egyébként gyengébb minőségű, inkább építőipari hasznosításra alkalmas, illetve elég csekély mennyiség hozható ki. Ettől függetlenül a technológia fejlesztése ezen a csapáson is ugyanolyan fontos). A Kompolti kender nagy vetőmaghozam-céllal történő termesztésével az is a tervünk, hogy a tőlünk vetőmagot vásárló gazdák majdan rost-célra vessenek (hiszen a Kompolti a világ legjobb rostkendere!). Mellette ugyanúgy magra is vethető, mert tápanyagdús és finom magot hoz. Magyarországon, magyar embernek, magyar kendert – szoktuk mondani. A magyar kender jó, sőt, az egyik legjobb fajtáról beszélünk – akkor tegyünk mögé egy A-tól Z-ig, minden folyamatot felölelő termesztési technológiát vagy módszertant.

Így csináljuk mi – a kender vetésének fortélyai

Maga a vetés olyan egyszerűen történik, mint bármilyen haszonnövénynél. A növekedéssel sincs gond, azt megoldja a természet. Akkor szembesülünk kihívással, amikor eljön az aratás ideje. 1961-ben írták alá New Yorkban az ún. „kábítószer-törvényt”, ami megtiltotta az összes létező kenderfajta termesztését – ott lényegében leállt a technológia fejlesztése. 1971-ben egy Bécsben elfogadott jogforrással a kriminalizáció kiterjedt Európára is, egy-két ország kivételével teljesen leállt a kendertermesztés. A kukoricatermesztés például évről évre tud fejlődni technológiailag, a fejlesztésbe érdemes beruházni is, hiszen jövőre is kelleni fog a termény. A profitéhség jegyében a mezőgazdaság elősorban hozamnövekedésre, mennyiségemelésre törekedik, azaz a technológiai fejlesztés kényszer is. A kendert évtizedekre indexre tették, így jelenleg nagyon kevés hozzá a minőségi termesztési technológia.

A termelés ennek ellenére szerencsére sokakat izgat, de sok kihívással szembesülhetünk. Nem egyszerű, de nagyon hálás, érdekes és izgalmas világ ez, főleg az a része, hogy egyáltalán mit és milyen irányban érdemes fejleszteni. Ha kendert termesztünk ipari mennyiségben, mi magunk találhatjuk ki, milyen technológiákat érdemes létrehozni, hogy megérje a befektetésünk, hogy a kender megállja a helyét a mai uralkodó haszonnövényekkel, mondjuk a kukoricával vagy a napraforgóval szemben. Amikről ugye tudjuk, hogy hosszú távon nem fenntartható a termesztésük.  A kender akkor lehet alternatíva a gazdálkodók részére, ha financiálisan megéri nekik. Erre jött létre cégünk, a Weekender Kft., hogy megtaláljuk azt az utat, ami mindenkinek jó: a gazdáknak, a Földnek és a felhasználóknak egyaránt.

 A kendertermesztés jogi és bürokráciai kérdései

Elsőkörben tisztázzuk a törvényességi kérdéseket. Ha kendertermesztésbe tervezünk fogni, mi legális, mi nem, be kell-e jelenteni, szóljunk-e a rendőrnek vagy a VPOP-nak…?

Jogi szempontokat figyelembe véve semmivel nem nehezebb ipari kendert termelni, mint mondjuk kukoricát. Egyetlen feltétele van: egy évig meg kell őrizni a mag beszerzésének számláját és a csomagoláson található kódot. Egy évig rendelkezésre kell állnia a származást igazoló papíroknak. Saját felhasználásra egy hektár alatt bejelentési kötelezettség nincs, egy hektár fölött is csak abban az esetben, ha föld alapú támogatást kívánunk igénybe venni. De nem a kendertermesztés tényét, hanem a földhasználatot kell a hatóságnak bejelentenünk.

Itt szempont a THC-tartalom. Az alacsony hatóanyag-tartalmú kendereknek van egy fajtalistája |link| hazai és európai szabályozással. Az uniós fajtajegyzékben megtalálható kenderek közül Magyarországon minden további nélkül bármelyik termeszthető. Magrendelés, eredetet igazoló dokumentumok megőrzése, földalapú támogatás lekérése, vetés – és kész a kender. Ez az utunk, ha a növény szárát és a magját használjuk fel.

Létezik egyfajta bejelentés, amit az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) felé kell azoknak megtenniük, akik nemcsak a szárat és a magot, hanem a virágzatot és az úgynevezett ágvégződéseket is további feldolgozásra szánják (amit neveznek cséplési aljnak is, a CBD előállítása ebből a gyantás részből történik). Ennek a folyamatnak van egy szabályozása, de ez sem engedély valójában, hanem regisztráció, költsége 12.000 Ft, az OGYÉI felé benyújtandó. A formanyomtatvány beadását követően biztosítanunk kell az általuk kívánt minimális feltételeket, és onnantól kezdve mehet a munka. A cséplésből szeparálható a cséplési alj, ami a CBD „alapanyaga”, külön engedéllyel az országból is kivihető feldolgozásra. Maga a CBD előállítás is engedélyeztethető itthon, ha valaki ebbe áll bele (hiszen még magas THC-tartalmú kendert is lehet engedélyeztetni, legalábbis a 2014-es törvény betűje szerint).

Összegezve: jogi, bürokráciai szempontból mezőgazdász szemmel nem nehezebb a kendertermesztésbe belevágni, mint bármely más ipari növényébe. Ha az embernek saját földje van, úgy a legegyszerűbb – a bérelt föld esetében előjöhetnek a tulajdonos irányából az előítéletek, tévhitek, de ezeket mi magunk tudjuk eloszlatni a szabályozás és a törvényi háttér pontos ismeretével.

Mi a Weekendernél olyan termesztési technológia összerakását céloztuk meg – magunknak és azoknak, aki szeretnének velünk dolgozni – hogy az elvetés-learatás-feldolgozás folyamatában mindenben partnerek legyünk, és fenntartható szolgáltatást, termékeket kínáljunk, A-tól Z-ig, a vetőmagtól a termelési technológián át a hántolt kendermagból készült innovatív ételekig. A folyamat minden állomásán szeretnénk adni valamit, a vetőmagtól kezdve a betakarítás utáni felvásárlásig. S kiemelkedően fontos nekünk az is, hogy ez az egész megérje a termelőnek.

Annak a lehetőségét és az alapját szeretnénk megteremteni, hogy a kendermag olyan mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre, hogy elterjeszthető legyen széles körben is, étkezési kultúrában vagy a mezőgazdaságban. Ahogy az egész termelési folyamat gépesíthetővé, automatizálhatóvá, ezáltal olcsóbbá és fenntarthatóbbá válik, a kender vonzó és ésszerű alternatívája lesz számos jelenlegi terméknek, terménynek, ételnek. Adott négyzetméteren előállítható termék nagy területen, fenntartható módon, más haszonnövényekhez képest akár tízszeres hozamot ígérve – nincs kérdés, hogy ez a jövő.